Összehasonlító verstani repertórium. Corpus poeticarum 0.2.1

A versleltározásnak komoly hagyományai vannak. A leltáraknak két típusát és a tudományos érdeklődés fellángolásának az ilyen munka iránt körülbelül három nagy korszakát lehet megkülönböztetni. Az első modern bibliográfiákat a középkori versek forrásairól, például az ófrancia trouvère-ek és az okcitán trubadúrok daloskönyveiről, vagy éppen az Analecta hymnica köteteit a pozitivizmus fénykorában, a 19. század végén állították össze, ahogy az első szisztematikus, egy teljes korpuszt vizsgáló metrikai jellegű vizsgálódások is ekkor készültek (ilyen volt Mauss könyve Peire Cardenal strófaformáiról, vagy az ófrancia nemlírai vers repertóriuma, Gotthold Naetebus munkája). A második nagy hullám az irodalomtudomány strukturalista korszakához kapcsolódik, még ha az első és máig példaértékű metrikai repertórium, a magyar Frank István 1953-ban megjelent munkája a provanszál trubadúrok verseiből meg is előzi ezt. Utána következtek sorra Giorgio Tavani, Ulrich Mölk és Friedrich Wolfzettel, Roberto Antonelli, Adriana Solimena, Jordi Parramón i Blasco és mások könyvei. Az elmúlt tizenöt év és a közeljövő a hálózati repertóriumok megjelenésének időszaka. Mint azt mindannyian tudjuk, a világ első hálózati versrepertóriuma az 1600 előtti régi magyar versanyagot földolgozó adatbázis, mely megelőlegezte ezt a fejlődést, a Régi magyar vers repertóriuma már az 1990-es években elkészült. Az adatbázis úttörő szerepe kétségtelen, de nem sokkal előzte meg, úgymond, a korát, hiszen az 1990-es évek második felétől sorra készülnek az digitalizált, részben internetes költészeti adatbázisok.

Kétféle munkáról van szó, ahogy az a számítógépen hozzáférhető anyagoknál általában lenni szokott. Vannak olyan repertóriumok, amelyek már az első változata, akárcsak az RPHA, számítógépes adathordozók számára készült, papír alapú előzménye nincsen (ilyen a Repertorium van het nederlandse liet tot 1500). Ezek sem mindannyian kifejezetten az internetes felhasználásra készültek, a holland dalok repertóriuma például egy CD-Rom. Másrészt vannak korábbi papír alapú repertóriumokat átdolgozó eszközök. Ez utóbbiak esetében a digitalizálás gyakran csupán a keresések megváltoztatását, a mutatók más rendszerbe helyezését jelentette, illetve lehetőséget teremtett a nyomdahibák kiküszöbölésére. De kevés az olyan adatbázis, ahol minőségi ugrást jelentett volna ez az átmenet. Ideális esetben az elődök munkája nyomán most már olyan integrált adatbázisok készülhetnének, amelyek egyszerre bibliográfiák, metrikai repertóriumok és a költői szövegek annotált kritikai kiadásai, szószedetekkel, történeti-etimológiai szótárakkal együtt.

A feladat, összehangolni a szövegkiadó filológusok, a digitalizálást általában felvállaló vagy kisajátító könyvtárak, a nyelvtörténészek és jó esetben a zenetörténészek munkáját, meglehetősen nehéz. Nem véletlen, hogy ilyen munka csak mutatóba akad. A legkomolyabb eredményt tudomásom szerint a galego-portugál versek hálózati adatbázisa tudja felmutatni. Egy teljes szöveganyagot tartalmazó adatbázis építettek ki a santiago de compostellai egyetem kutatói, ahol különféle szóalakokra is lehet keresni, nem csupán egy kritikai kiadás szövegében, hanem a (meglehetősen kevés fennmaradt) kézirat digitalizált fotóin is, másrészt egy formalizált, retorikai, verstani és poétikai szempontból nagyon teljes adatanyagot tesz lekérdezhetővé az adatbázis.

Az elmúlt években elindított budapesti projektnek kicsit más az ambíciója. Ahogy a plakátunk címe sugallja, úgy is fel lehet fogni, hogy a polivanovi megalomán terv (a világ költészetének egybegyűjtése) egyik építőkockáját szeretnénk kirakni. Nem egy új repertóriumról van szó, hanem egy olyan internetes keresőrendszerről, amely több, már létező hálózati repertóriumot köt össze egy közös keresőfelülettel.

A keresőfelület Budapesten készül, az RPHA új, 6.0 változatával párhuzamosan. Az a célunk, hogy a meglévő és a projektben együttműködő adatbázisok azonos kritériumok alapján írják le a verseket és azonos terminológiát használjanak. Első ütemben az RPHA és a Nouveau Naetebus (az 1400 előtti francia nemlírai versek repertóriuma, nouveaunaetebus.elte.hu) formalizálása és egységesítése készül el. A két korpusz, amely így összevethetővé válik, elsősorban a strofikus formáiban hasonlít egymáshoz. A következő feladat már sokkal bonyolultabb, összetettebb formák repertóriumainak átdolgozása lesz. A Dominique Billy által készített, a trubadúrok utáni okcitán költészetet (1300-1500) feldolgozó repertórium és a már említett santiagói galego-portugál adatbázis (MeDdB) lesz elérhető a közös lekérdezőfelületről.

Ez a négy korpusz, kiegészítve az antik időmértékes verseléssel már olyan nagy változatossággal tartalmazza az európai versek formakincsét, hogy elég jól modellezi az európai költők által a XX. század előtt használt metrikai és poétikai lehetőségeket.

Első lépésként a következő nagy kategóriákban lesz lehetőség a projektben résztvevő adatbázisokban a keresésre:

1.      Metrika.
A verselési rendszerek lesznek választhatók (időmértékes, hangsúlyos, szótagszámláló, ütemszámláló, stb.)

2.      Strofika.
Nem csupán a strofikus, hanem a párrímes, terza rimát, rimes couées-t, laisse-eket tartalmazó versek kezelésére is előkészítjük a felületet

3.      Rímek.
Kereshetőek lesznek a rímszerkezetek, de a nyelvek különbözőségei miatt a rímek fonetikai anyaga nem.

4.      Szótagszám / ütemszám.
A cél, hogy a germán ütemszámláló, változó szótagszámú versek összevethetőek legyenek a szótagszámláló versekkel.

5.      Strófafölötti szervezőelvek.
A refrén, az akrosztichon, az azonos versszakkezdet és/vagy sorkezdet, illetve a rímek vagy más szemantikai-fonetikai verselemek átvitele egyik versszakból a másikba ebbe a kategóriába tartoznak a felosztásunkban.

6.      Műfajok.
Egységes középkori műfajrendszer nem volt, és egységes terminológiát azóta sem sikerült kialakítaniuk az irodalomtörténészeknek. Az adatbázisban azt próbáljuk megvalósítani, hogy a résztvevő adatbázisokban rögzített belső és filológiai hagyományon alapuló műfajnevek egyaránt kereshetőek legyenek. A felhasználó választhatnak a rögzített műfajnevek közül a keresés során.

7.      Zene.
Egyelőre csupán az énekeltség, a fennmaradt kották lesznek kereshetőek, a zenei struktúra még nem.

8.      Szerzőségi adatok, dátumok.
Kevés olyan szerző van, aki több, az adatbázisban jelenleg szereplő nyelven is alkotott. Ezért egyelőre itt is csupán a bevitt adatok között böngészhet a felhasználó. A szerzői névlisták egységesítése egy másik, nagyobb feladat lesz, ami a keresőfelület és könyvtári adatbázisok összekapcsolását követeli meg.

Reményeink szerint, ha elkészül a keresőfelület és az említett négy adatbázisban lehetővé válik a közös keresés, talán a többi hálózati repertórium készítőit is sikerül meggyőzni az együttműködés előnyeiről, és sikerül a teljes okcitán és ófrancia lírát, a szicíliai és a holland költészetet vagy Bölcs Alfonz Mária-himnuszait kereshetővé tenni a közös felületen. A 2010-es évek első felére remélhető, hogy egy egységes, TEI-alapú lekérdezés lehetséges lesz az összes digitalizált versgyűjteményben.

(Az ábrát Király Péter készítette)